1.2 Alappántolások:
A pántolás sokban hasonlít az alapszélesítéshez. Az alépítmény a pántolás során is szélesedik, de az erősítésnek nem ez a lényege. A pántolás anyaga vasbeton és a szerkezet rugalmas merevségét biztosítja a függőleges síkban. A sérült, eltört szerkezetet vízszintes értelemben koszorúként összetartja. Az első feladatát úgy tudja legjobban ellátni, ha a pánt szerkezeti magassága a lehető legmagasabb. Ez a megoldás nem akadályozza meg az épület mozgásait, csak egyben tartja a szerkezetet és meggátolja a felszerkezet relatív mozgásaiból adódó károsodásokat (repedések kialakulását)
1.2.1 Külső pántolás a teljes épület körül
A vasbeton alap pántolás kívül elhelyezve tulajdonképpen nem igényelne csapos bekötéseket, de az épületek alaprajzi kialakítása miatt erre a legtöbbször mégis szükség van.
A-A metszet
Ha a pántolás természetes úton nem feszül rá a szerkezetre, akkor csak az aránylag sűrű elhelyezett ragasztott csapolás tudja megfelelően összekapcsolni.
A
meglévő alap
mellébetonozás
bekötő csapok
A
„önfeszülő”
A
A
1.2.2 Pántolás az épület részleges szakaszán
A pántolás részlegesen alkalmazva feltételezzük, hogy az épület többi részén olyan mozgások nem lépnek fel melyek miatt az alap eltörhet. A már kialakult szerkezeti töréseken a köpenyezést túl kell vezetni úgy, hogy újabb törések már a pántoláson belül és kívül se jöhessenek létre.
repedés
A
A
alaprajz
oldalnézet
1.2.3 Köpenyezés alapmélyítéssel együtt alkalmazva
meglévő alap
mellébetonozás
bekötő csapok
Ha a sérült épület alapozása nem elég mély ahhoz, hogy elég merev (magas) köpeny készülhessen akkor két lehetőség van. A köpenyezést a lábazati falra is fel kell vezetni, hogy a pánt megfelelően magas legyen. Ha ez építészeti okokból nem lehetséges, vagy az eredeti alapozás mélysége nem
ábra