ENGEDÉLYEZTETÉSI TERVEK
Mi a statikai tervezés, mit csinál a statikus? Mi a folyamata, mikor milyen dokumentáció szükséges? Miért minket válasszon? Mennyibe kerül?
A tartószerkezet- vagy statikai tervezés az Engedélyezési-, vagy a Kiviteli tervdokumentáció elengedhetetlen része. Tervezői jogosultsággal rendelkező építőmérnök- illetve szerkezet-építőmérnök joga, felelősége, és feladata a tartószerkezeti tervek készítése.
Bármilyen épület, vagy építmény esetén a statikus számolja ki, hogy milyen erőhatások érik az építményt és megtervezi az ehhez szükséges tartószerkezeteket, vagyis a falazatot, vasbeton-, acél-, fa pilléreket, födémeket, fedélszéket, alapozást, stb.
Akár egy egyszerű bejelentés alapján épülő új családi ház tervezésekor, vagy engedélyezési-, kiviteli tervdokumentáció készítésekor a statikus mérnök munkájára is szükség van, minden esetben igénybe kell venni, mert a kiviteli terv szakszerű elkészítéséhez szükséges erőtani modellezéseket, számításokat csak a statikus végezheti el. A számítási dokumentáció része az ún. tartószerkezeti műszaki leírásnak, ami a tartószerkezeti kiviteli tervcsomag írásos dokumentuma.
Az új épületek tartószerkezeti tervezésén túl, a statikus kompetenciája a már meglévő épületen történő valamilyen, a tartószerkezetet érintő módosítás is, például kivenni egy falat, új ablakot/ajtót nyitni, vagy beépíteni a tetőteret, esetleg plusz emeletet építeni, vagy csak funkcióváltás történik, stb.. Ez azért fontos, mert az ilyen beavatkozások az építmény régóta fennálló erő-egyensúlyát, a kialakult erőjátékát-, erőviszonyait megváltoztatják, amelyeket elemezni- és esetlegesen megerősítéseket-, kiváltásokat tervezni szükséges, a további hosszútávú stabilitás- és használhatóság megőrzése érdekében.
Javasolt továbbá kikérni a statikus véleményét, ha egy régi/öreg ingatlan megvételéről, vagy annak eldöntéséről van szó. A szakember ekkor megvizsgálja a vásárolni kívánt építmény statikai állapotát, átalakítási lehetőségeit, stb., amely eredményeiről hivatalos szakvéleményt is ad.
Nagyon fontos feladata még a statikusnak egy, a már meglévő, vagy éppenséggel építés alatt álló épület/építmény valamilyen károsodása esetén elbírálni, hogy szükségesek-e és ha igen, akkor milyen helyreállítási-, megerősítési munkálatok kellenek, vagy eldönteni, hogy esetleg életveszélyessé vált-e az épület. (Jellemzően víz-, árvíz-, tűz-, rézsűcsuszamlás-, földrengés-, vagy akár szakszerűtlen tervezés/kivitelezés, stb. vezethetnek ilyen károsodásokhoz, amelyek gyakran elő is fordulnak.)
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet írja elő, azt, hogy az építésügyi hatósági eljárások lefolytatásához pontosan milyen építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása szükségeltetik.
Az alábbiakban erről tájékozódhat:
Mikor nem szükséges építési engedélyezési eljárás lefolytatása (312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet):
- Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
Milyen esetben illetve mikor kell bontási engedélyt kérni?
Bontási engedély alapján végezhető a bontási tevékenység, ha:
- műemléket érint,
- helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érint,
- érinti a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét.
A bontási engedély iránti kérelmet az építtető vagy meghatalmazottja nyújthatja be az építésügyi hatósághoz.
A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani.
Mikor kell egyszerű bejelentési tervet készíteni? (155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1.§)
- § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti egyszerű bejelentéshez (a továbbiakban: egyszerű bejelentés) kötött építési tevékenység
- a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,
- műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint
- a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése, amennyiben az építtető természetes személy, az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz,
- műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység, amennyiben az építtető természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi,
- az a)-d) pont építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés.
(1a) Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése (a továbbiakban: bejelentés) az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele
- a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az elektronikus építési naplóba feltöltött, legalább az 1. melléklet szerinti munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció kötelező munkarészei PDF/A formátumban,
- a 6/E. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtétele,
- a 6/E. § (3) bekezdése szerinti igazolás feltöltése, valamint
300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.
A tartószerkezeti munkarész készítéséhez általában Ön, vagy az Ön építész tervezője keres fel minket.
Ismerteti a feladatot és rendelkezésünkre bocsájtja az építész dokumentációt (építész tervek, geodézia, gépésztervek, stb.) Ezek alapján mi árajánlatot küldünk, a vállalási határidőnk megjelölésével, amelyet ha elfogad, megkezdődhet a tervezés.
Cégünk készséggel vállal engedélyezési-, egyszerű bejelentés alapján- és kiviteli statikai tervdokumentációk készítését komplexen, a teljes épületre/építményre kiterjedően (azaz az alapozástól a tetőig minden tartószerkezetet). Statikus szakértői véleményezést, statikai állapotfelvételt is vállalunk, ill. jogosultak vagyunk rá.
Előnyünk, hogy az egymással szorosan összefüggő talajvizsgálati jelentést-, épületdiagnosztikát-, geotechnikai feladatokat is végzünk, így házon belül tudjuk a teljes szerkezeti munkarészt vállalni, vagyis nem kell több céggel szerződnie, gyorsabb, költséghatékonyabb így a tervezés.
A tervezés költsége jellemzően a teljes építési költség 0,5-2,0%-a körül mozog, az építési tevékenység nagyságától, bonyolultságától is függően.